31/52.

30/52.

 Ó, pompás illatú Tihany :)

 Csodás balatoni végtelenség :)

Lehetnénk mi négyen, de mégsem, pedig ugyanezt műveltük ugyanott. :)

Jövőre is visszatérünk :)

29/52.

Július, 16 fok, ősz. :)

28/52.

 Idén nyáron Regécet hódítottuk meg...

 ...hegyek és erdők közt csavarogva 5 év után újra lefényképeztem ezt a 4 fát, ami 6...

 ...kószáltunk Makkoshotyka környéki landeken is, például...

 ...a Halál-völgy mellett, ami halálian sáros volt.

Csudaemlékezetes csavargások voltak. :)

27/52.

Több lyuk, mint fa.

Ez a macsek fesztelenül sétált be közénk, majd azonmód letelepedett a folyóparton. Halászpéldány. :)

26/52.

 Ez a kép számomra összefoglalja a stresszes és fárasztó, intenzív munkahetemet. Végre vége! :D Mikor már nagyon elegem volt, kimentem pár kattintásnyi szünetet tartani a panelerdőbe...

...közben valódi erdőségekről álmodozva. :)

 Na meg a kerti békés, sásliliom erdőről...

... amelynek némelyik példánya kész lámpaliliom. :)

Amúgy pont fél éve tart a projekt. :)

25/52.

 Keddi kószálás gyalogszerrel a macskaköves pompás utcákon...

...és biciklivel suhanás a dombokon, és dágványos, bozótos csapásokon. De megérte. :)

24/52.

Khm, mi ez a monszun? Hát így mikor menjen el az ember csavarogni a fotómasinájával nagyobb túrákra? :)

23/52.

Eme bokor mélyén rejtőző ágon fél tucat őszapó fióka kupacolódott össze. Efféle telepet még sosem láttam. :D

Kirepültek a Zebulon fiókák is! A szárnyaik mellett élénken próbálgatják a hangjukat is... egyedi strófák ezek. :)

22/52.

 Egyik legkedvesebb kirándulólandem a Budai hegységben :)

 Ez a csodás növénykomplexum úgy lenyűgözött...

...hogy megörökítettem a másik oldalról is. :D

További fejlemények:

Nemrég olvastam egy cikket, mit tegyünk, ha fészekből kipottyant, féligmeddig tollas fiókát lelünk a földön. A természetben ilyenkor a szülők ugyanúgy tovább etetik a fűben/susnyában lapuló utódot, ámde a macskákkal teli kertekben neccesebb a dolog. A legjobb, ha az ember felrögzít egy kosarat valami bozótba/ágvillába, és belerakja a fiókát. A szüleit nem fogja feszélyezni az emberszag az utódon (amúgy kesztyűt is húzhatunk), a pittyegését hallva ugyanúgy táplálni fogják. Mikor pedig eléggé kitollasodott már a fióka, magától el tud repülni majd a kosárból.

Nos, még jó, hogy elolvastam a cikket, mert 24 óra leforgása alatt Zebulonék mind a négy utóda a fűből csipogott elő. Mivel állandóan grasszálnak itt a macskák, gyorsan rögtönzött fészket rittyentettem a trombitafolyondárra. :) (Először szalmakalapba akartam tenni őket, de szerencsére találtam kosarat. :D)

Zebulonék már az első fióka megjelenése után serényen látogatták a menedéket, amióta pedig előállt a komplett fészekalj, átlag 5 percenként érkeznek gilisztákkal és meztelencsigákkal. (Hah, úgyis elszaporodtak nálam a csigák, megeszik még a csigariasztó növényeket is... kérem, mi sem egyszerűbb, mint ellentámadást indítani egy komplett rigócsaláddal. :D)

Általában Zebulon hordja az elemózsiát, jelenlétem továbbra sem zavarja. Zebulonné az ágakról obszervál nagyrészt, gondolom a potenciális ragadozók miatt őrködik.

Első fióka a földön...

Itt már hárman üldögéltek a "fészekben", jellemzően egymás hegyén-hátán. :)

 Hát na, gyorsan kellett menedéket fabrikálnom, csak rikító vörös műanyag zsineget találtam. De Zebulont nem zavarja. :)

A szemközti fenyőn üldögél Zebulonné, az új fészektől nagyjából 5-6 méterre figyel.

Jelentés a kertből c. rovatunkat látták... :D